A kormány kihirdette: bruttó 1672 forint lesz a minimálórabér
A hároméves bérmegállapodás aláírása után a kormány rögzítette a legkisebb bérek mértékét.
A hároméves bérmegállapodás aláírása után a kormány rögzítette a legkisebb bérek mértékét.
A közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek, derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minimálbér-kutatásának első jelentéséből.
Pontos összegekkel és a munkáltatóknak az emeléshez nyújtott segítséggel is előálltak.
Ha minden jól alakul, és békeév lesz 2025, akkor biztos az emelés a miniszterelnök szerint, aki az aláíráskor arra is utalt, hogy jövőre átalakul a gazdaságirányítás.
A Portfolio szerint a béremelésért cserébe a munkáltatók segítséget kapnak.
Visszakozni látszik a kormány, konzultációt készít elő a témában.
A lap információi szerint a kabinet inkább megtartaná a 2007 óta meglévő juttatást.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt.
A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei egyetértettek, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagkereset 50 százalékát. Ám csak a – jelenleg mintegy havi 40 ezer forinttal – alacsonyabb rendszeres átlagkereset 50 százalékát.
Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? Mennyire felel meg ez az összeg a gazdasági valóságnak? Meg lehet-e élni a minimálbérből? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat gazdasági podcastunk évadnyitójában.
A minisztérium szerint figyelembe kell venni a garantált bérminimumot is a valós képhez, így az ország már nincs is az utolsó előtti helyen.
Az EU-s szabályokból lényegében semmiféle jelentős minimálbér-emelési kényszer nem következik. A szakszervezetek mindenesetre szükségesnek látják a minimálbér felzárkóztatását, és ebben jó eséllyel partnerre találnak a gazdaságélénkítésben utazó kormányban.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint kevés a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés.
A politikus által hivatkozott cikk a garantált bérminimum 10 százalékos emelését is tényként kezeli, miközben a foglalkoztatáspolitikai államtitkár két nappal korábban azt mondta, ez még nem biztos.
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.
A munkaadók a minimálbér-emeléssel nem akarnak játszani, a bérminimumnál viszont nagyobb játékteret érzékelnek.
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Megkezdődtek a minimálbér-tárgyalások a vállalkozók és a kormány között, ám egyelőre várni kell a fehér füstre.
A minimálbér és a garantált bérminimum közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor jön a korrekció.